Berta Feri bemutatja a LasSUHangyák formációt, amely egyike az idei SUHANJ! csapatnak az Ultrabalatonon.
Mi is az az UB?
UltraBalaton!
És az?
Az,.. amikor egy csomó boldog ember körbefutja a Balatont.
Ne már! Tényleg?
Igen! 26 óra alatt kell teljesíteni, a távolsága 212km, lehet futni egyéniben és csapatban.
Június1-én a lasSU HANgyák csapata össze jött, hogy megbeszéljük a megbeszélnivalókat a versennyel kapcsolatban,…és mert szeretünk találkozni . Hogy miért csapat? Mert csapatban teljesíteni sokkal nehezebb, mint egyéniben. Egyéniben lefutják, és kész! De csapatban!!!... Az már döfi! Ez már komoly előkészítést, szervezést, nagyobb kihívást jelent, mert itt már 7+1 embert kell koordinálni!
Bemutatom a lasSU HANgyák csapatát, amely már az előző évi UB-n is nagy népszerűségre tett szert a tudásuk, és a szépségük alapján!
Györgyikének van a legnagyobb „futómúltja” közülünk, így méltán érdemelte ki a csapatkapitányi posztot. Csak akkor fut, ha zöldek a körmei! Ez elsőre ugyan megmosolyogtató, de észrevettétek, hogy mostanában a lányok csak akkor futnak versenyen ha „gusztoskék”, vagy zöldek a körmeik? Jelezni kellene a versenyigazgatóságnak, hogy a lányok a rajtcsomagban már megkaphassák a színes körömlakkjaikat!
Gyuri egy fantasztikus bejelentéssel élt az est folyamán, amit alig merek leírni, annyira újszerű, és különleges. Hízókúrába kezdett, mindezt csak azért, hogy a futóversenyeken az energia utánpótlást a saját testéből tudja abszolválni, így ne veszítsen értékes másodperceket a frissítőpontokon. Ezt csak nagyon tudatosan, megfontoltan és előkészítve lehet csak elkövetni, folyamatos kontroll alatt. Jellemző a csapatszellemre, hogy ekkora áldozatvállalás láttán házigazdánktól (Julcsitól) egy emberként kértünk zsebkendőt, hogy zokoghassunk egymás vállán!
Laci a csendes futófenomén. Megbízható társ, és csapattag (ez mondjuk mindenkire elmondható!). A csapatunk, és sok más futóverseny hű fotósa. Képes hajnali 3-kor felkelni és elfutni valahová egy szép napfelkelte kedvéért. A táskájában mindig lapul a futótársak és barátok számára egy kis energia utánpótló: répatorta!
Judit szintén meglepetéssel élt az est folyamán. Elhozta Rozit, a csodakutyát. Rozi egy nagyon különleges kutyafajta: magyar vizsla. Judit hónapok óta pénzt, és időt nem sajnálva dresszírozza a kutyát arra, hogy ha a Kinizsi100 mintájára (télen: Iszinik 100-nak hívják), ha az UltraBalaton-t is télen megrendeznék (NotalaBartlu név alatt)akkor a Bakony hófödte hágóira Rozi fogja a nyakában hozni nekünk a rumoshordót!
Vékony Péter
A legambiciózusabb tagunk. A nemzetközi építész elismertség után most a futásra vetette szemét, hogy itt is „nagy” lehessen. Már most egy „atom” futó, van egy nagy skalpja: 1 azaz egy darab félmaratont (Vivicitta) úgy letolt mint a sicc! Megkérdeztük az óvodai dadusát is, és megerősített bennünket abban, hogy már kiskorában is nagyravágyó volt! Péterre nagy felelősség hárul, mert a régi UB-s tagunkat Szilágyi Pétert (a nemzetközi hírű edzésterv összeállító, zokni és táplálék kiegészítő szakértő) váltja a posztján.
Szárföldi Julia
Julcsi már „régi bútordarab” a lasSU HANgyák csapatában. 2011-ben ő volt a navigátorunk, és az éjszakai biciklis kísérőnk az UB-n. Mostanában sok problémája van a térdével (régi sportsérülések), de szerintem a 2012-es UB-ra minden rendben lesz. Istenien csinálja a pizzát, és elvisel engem évek óta!
Takács Veronika (a +1 sportoló)
Hosszas keresgélések után találtunk Veronikára, aki egy tündéri kerekesszékes sportoló, és természetesen a SUHANJ! Csapat tagja (úgy mint mi is!). Azért is esett rá a választásunk, mert egyrészt szeretnénk megosztani vele a futás, a suhanás örömét a Balaton körül, másrészt az ELTE BTK japán szakára jár! Ha végre egyszer mernek az UB szervezői nagyot gondolni, és emellől a kis tócsa mellől akár Japánig is elfuthatunk, akkor Veronika nagyon jól fog jönni tolmácsként is, mert tudunk a japánoktól kérni néhány szelet zsíros kenyeret, amivel vissza is tudunk futni Magyarországra! Veronika viszont nem állt kötélnek elsőre, és különféle teljesíthetetlen kérései voltak a versennyel kapcsolatban: Minden kerekesszékkel tolt kilométer után 1,00 puszit kért. Ezt mi nagy nehezen a római jogra, és spec. sportjogokra hivatkozva lealkudtunk 0.98-ra. Ekkor a managere (egyben az Édesapja) már a tenyerünkbe csapott, és az együtt futás megköttetett, az UB történetében először kerekesszékes sportolóval!
És vagyok utoljára, de nem utolsónak
De rólam nincs mit elmondani.
Annyit azért még megjegyeznék, hogy nagy hangsúlyt fektet a csapat az utánpótlásra (hiszen a lasSU HANgyák nevet 10-15 év múlva a SUHANJ! Alapítványon belül nekik kell majd továbbvinni. A megbeszélésen így részt vett: Vékony Péter két kisgyereke: Vilma és Vince, És az én lányaim: Hanna és Luca.
Így összességben megállapítható, hogy az est nagyon jól sikerült, mindannyian biztosak vagyunk a csapatunk sikerében! (15-en vettünk rész a megbeszélésen +1 kutya.)
